Folyamatban van a ferihegyi gyorsvasút engedélyezési tervének kidolgozása, a kormány még ebben az évben dönthet a beruházás finanszírozásáról. A több tízmilliárd forintra rúgó fejlesztést az uniós pénzek mellett vélhetően hazai forrásokból fedezik majd.
A következő hónapokban derül ki, hogy milyen pénzekből fedezik a ferihegyi vasúti beruházás több tízmilliárd forintra becsült költségét – írja a Világgazdaság. A lap érdeklődésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) arról tájékoztatott, hogy folyamatban van az engedélyezési tervek kidolgozása, a vasúthatósági létesítési engedély megszerzése még ebben az évben várható. Az év utolsó hónapjaiban több érdemi döntés születhet a ferihegyi vasút fejlesztése kapcsán, amelynek keretében a 2-es repülőtéri terminálon új vasútállomás épül.
A kormány 2016 decemberében határozott arról, hogy előkészíti a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közvetlen, kötött pályás elérhetőségének terveit. A döntés értelmében “Kőbánya-Kispest és Monor között 29 kilométeres új, kétvágányú, villamosított vasúti pálya, a reptér 2-es terminálján pedig vasútállomás épül.” A fejlesztésnek köszönhetően a dél- és kelet-magyarországi nagyvárosokból érkezőknek nem kell majd beutazniuk a Nyugati pályaudvarra, hogy onnan visszafordulva jussanak ki a reptérre.
A BKK közben július elején elindította Budapest belvárosa és a reptér között közvetlen kapcsolatot biztosító autóbuszjáratát, a 100E járatszámmal közlekedő autóbusz az indulás óta nagyon népszerű. A járattal naponta több mint kétezren utaznak. A repteret ugyancsak érintő 100a vasúti vonalon naponta 28-30 ezer ember utazik, illetve a térséget átszelő 4-es főúton is 36 ezren fordulnak meg naponta. Mindezen közlekedési csatornák ellenére a reptér fejlesztése és utasforgalmának folyamatos növekedése a kötött pályás közlekedés további fejlesztését teszi szükségessé.
(Címlapfotó: Az új vasúti vonal állomása – Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.)
