Ecser is belép azoknak az önkormányzatoknak a sorába, amelyek pályázattal próbálják arra ösztönözni lakosaikat, hogy házukat, környezetüket rendben tartsák. A legtöbb helyen „Tiszta Udvar, Rendes Ház” címen futó kezdeményezés 1952-ben indult útjára.

„Ecser kulturált települési környezetének fejlesztése céljából” írt ki pályázatot nemrég a nagyközség képviselő-testülete. A pályázatnak az a célja, hogy rendezettebbé váljanak a település zöldfelületei, és udvarai, a pályázóknak 2017. május 31-ig a Polgármesteri Hivatalban kell jelezniük részvételi szándékukat. Magánszemélyek és vállalkozások egyaránt indulhatnak a megmérettetésen, azaz bemutathatják, hogy mennyire tartják rendben saját portájukat.

Az ingatlanokat egy háromtagú szakmai csoport fogja minősíteni, amelyet önkormányzati képviselők és a polgármester által felkért szakemberek alkotják. Akik a pályázaton sikeresen szerepelnek, azoknak egy elismerő táblát ad az önkormányzat, amelyet a minősített épület falára lehet kifüggeszteni. A tábla adományozásáról a munkacsoport véleménye alapján a polgármester dönt.

A környéken nem Ecser az első, ahol hasonló akcióval próbálkoznak. Monoron 2016-ban hívták újra életre a Tiszta udvar, rendes ház pályázatot. A településen hamar népszerű lett a kitüntető címért folyó verseny, az önkormányzat tájékoztatása szerint szép számmal érkeztek pályázatok az önkéntes városszépítő kezdeményezésre. Pécelen a képviselő-testület döntése szerint évente három ilyen elismerő címet fognak adományozni, amelyekhez pénzjutalom is jár. Az első pályázatokat 2017. június 30-ig (péntekig) lehet benyújtania a helyieknek.

Hajdú-Biharban, 65 éve indult a mozgalom

A Tiszta Udvar, Rendes Ház cím kitalálója egy Hajdú-Bihar megyében élő szemész orvos volt. A századik életévét 2015-ben betöltő Dr. Seres Géza bácsi 1952-ben indította el a mozgalmat, amellyel nagy tiszteletet vívott ki szülőfaluja cigány lakosságának körében. Az idős orvos egy megyei portálnak így emlékezett vissza a kezdeti időszakra:

A rendes ház pályázatban a falu házainak lakóit is értékeltük. A mozgalom meglátszott az akkor még cigánytelepen lakók szemléletváltozásában is. Ennek első jele volt, hogy megszépítették házaikat, illemhelyeket építettek és hívó szavamra 37 cigány bekapcsolódott az első analfabéta-tanfolyamunkba.

A kezdeményezés ezután országosan is népszerű lett.