Egy feltaláló felajánlotta az általa kifejlesztett víz alatti generátor hasznosításának jogát a nemzetnek. Cserébe azt kéri, hogy építsenek még egy iskolát Maglódon, mert a régi már túlzsúfolt, ezért egyre több tanuló szorul szükségtanterembe.
A Pest-megyei kisvárosban folyamatosan nő a diákok létszáma, ezért az önkormányzat éveken át kénytelen volt újabb és újabb átmeneti osztálytermet kialakítani a zavartalan oktatás érdekében. A Vermesy Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola fenntartója és működtetője azonban már nem a város, hanem a Klebelsberg Központ, ezért jelentősen megnőtt az állam felelőssége a hiányzó új tanintézmény felépítésében.
Radosza Sándor Maglódon élő tévériporter és feltaláló (aki korábban a Radosza-gyűrű nevű taneszközével vált ismertté itthon és külföldön), megkérte szerkesztőségünket, hogy csereajánlatát juttassuk el az Emberi Erőforrások Minisztériumának.
Reflexx: Mért akarja magára vállalni ennek a közügynek a megoldását? Nem lenne jobb összefogni az illetékesekkel?
Radosza Sándor: A polgármester úr is, és az igazgató úr is teszi a dolgát. Évek óta pályáznak, rég megvan a tervdokumentáció, előkészítették az építési területet, és valamennyi fórumon jelzik, hogy nagy a gond. Ők róják a hivatalos köröket, én pedig elindulok egy másik úton. Egyébként 1956-ban a jelenlegi iskola is „partizánakcióban” épült, legalábbis a Maglód-nyaralói épület két terme. Sereg Gyula igazgató úr pénzt kért a korabeli Közoktatásügyi Minisztériumtól, hogy felépítse az új intézményt, de nem kapott. Nem hátrált meg, hanem együtt keverte a maltert a szülőkkel, és szeptemberre elkészült az első két osztály.
Reflexx: „Cserealapjának”, vagyis a találmányának szabadalmaztatása folyamatban van, ezért, mint mondja, a működési elvére vonatkozó részletek még nem nyilvánosak. Valamit azért áruljon el róla!
Radosza Sándor: A világban dúló háborúk ma már nem csak az olajért zajlanak, hanem a vízért is. Mi pedig pocsékolunk, herdálunk, tékozlunk. Hóolvadás idején imádkozunk, hogy az ár minél előbb lefolyjon a Dunán, ahelyett, hogy jobban hasznosítanánk folyóvizeinket. Az én áramfejlesztőm úgy fogja munkára a vizet, hogy nem szennyezi a környezetet, nem kell elterelni a folyót, nem kell hozzá felszíni műtárgy (duzzasztógát, zsilip), nem korlátozza a hajózást, nem változtatja meg a táj arculatát, sem a környék talajvízháztartását és élővilágát. Acélból készül, elemeit kis és közepes méretű üzemcsarnokban is gyárthatják, normál teherautókkal szállítják a helyszínre, leeresztik a folyó fenekére, odalent pedig összeszerelik.
Reflexx: Milyen fogadtatásra számít?
Konténer termek Maglódon (Fotó: Reflexx)
Radosza Sándor: Ritka szerencsés helyzetben vagyunk. A tanulók, a szülők, a pedagógusok, az önkormányzat és a minisztérium érdeke ugyanaz. A maglódi modell pedig a Kormány népességpolitikájának iskolapéldája: minél több rendezett körülmények között élő családba minél több gyerek szülessen! Az iskola felépül, nem történhet másképp.
Reflexx: Hisz abban, hogy a világgazdaságot is befolyásoló energialobbik akadályozzák az önéhez hasonló energiatermelő berendezések elterjedését?
Radosza Sándor: Nem hiszek az összeesküvés-elméletekben. Nemzeti célkitűzéseink között viszont előkelő helyen szerepel a megújuló energiát hasznosító berendezések elterjesztése, és e folyamatot az Európai Unió is támogatja. Mondom én, hogy ritka szerencsés helyzetben vagyunk!
Reflexx: Mit gondol, mikor kezdik gyártani az áramfejlesztőjét?
Radosza Sándor: Imádkozom, hogy ne sok víz folyjon le addig a Dunán! De a szeptemberi iskolaavató ünnepségen azért térjünk vissza rá!
A Reflexx lehetőséget kapott arra, hogy megismerkedjen a szabadalmi leírással és a találmány tervdokumentációjával, minket meggyőzött a víz alatti energiatermelő berendezés ötlete. Reméljük, avatott magyar szakemberek is hamarosan megvizsgálják, és itthon kezdik majd gyártani, nem pedig valamelyik távoli országban. Balog Zoltán miniszternek továbbítottuk a kérést, Olvasóinkat pedig folyamatosan tájékoztatjuk majd a maglódi iskola ügyéről.
(A címlapfotón Radosza Sándor látható. Forrás: nol.hu)
