Közel ötmilliárd forintot „zsebelhet be” idén Vecsés, de Gyál is szorosan ott lohol a környék listavezetőjének nyomában. Elfogadták idei költségvetésüket térségünk önkormányzatai, így immár nyilvános, hogy hol mennyi pénzből kell gazdálkodnia a polgármestereknek. Íme, itt vannak a legfontosabb adatok!

A magyar önkormányzatok az elmúlt hetekben fogadták el a 2017-re tervezett költségvetéseiket. Ezek a rendeletek elérhetők (hol több, hol kevesebb keresgélés után) a települések weboldalain, így bárki megtekintheti, hogy saját lakhelyén miből mennyi bevételre számítanak, illetve hogy milyen kiadásokkal terveznek idén.

A Reflexx a térség nyolc településének (Ecser, Gyál, Gyömrő, Maglód, Monor, Pécel, Üllő, Vecsés) költségvetési tervezetét nézte át, hogy kiderüljön, hol mennyiből kell gazdálkodnia a városvezetőknek. A felsorolt helységek közül egyedül Ecser az, amelynek nem elérhető a friss költségvetési rendelete (legalábbis mi nem találtuk meg), ezért a község esetében a 2016-os adatokat vettük alapul az összegző grafikonok elkészítésekor. Aránytalanságot mindez biztosan nem okoz az összehasonlításokban, hiszen Ecser eleve nagyságrendekkel kisebb a térség többi településéhez képest.

Cikkünk megjelenésének pillanatában Pécelen még nincs elfogadott költségvetés (március 9-én, 9 órakor döntenek róla), azonban az előterjesztés már elérhető, ami tartalmazza a pontos számokat.

Vecsés gazdálkodik a legtöbből

Ha az éves költségvetés teljes összegét (ahogy a rendeletekben írják: főösszegét) nézzük, akkor egyértelműen Vecsés számít a térség leggazdagabb településének. A 21 ezer lakossal rendelkező város idén közel 5 milliárd forint tervezhető bevételből fog gazdálkodni, ami három és félszer több, mint amiből a 12 ezres Maglód, és több mint tízszerese annak, amiből a 3800 lakosú Ecser gazdálkodhat.

Lakosságszámok tekintetében a KSH által kiadott Magyarország Közigazgatási Helynévkönyvének legfrissebb, interneten is elérhető számait vettük alapul.

 

Ennyit bírnak saját erőből

A települések költségvetésében közhatalmi bevételeknek nevezik az önkormányzatok saját adóbevételeit. Ide tartozik többek között a telekadó, a gépjárműadó, a talajterhelési díj, az iparűzési adó, vagy éppen az idegenforgalmi adó. Talán ez az az adat, amely legjobban mutatja, hogy saját erőből milyen teljesítményre képes egy település.

Fontos jelezni, hogy ezeken a bevételeken kívül egyéb más forrásra is számíthatnak a települések (pl.: pályázati források), azonban kétségtelenül a közhatalmi bevételek azok, amelyekkel viszonylag stabilan tervezhet egy város vezetése.

Saját adóbevételek tekintetében még a költségvetési főösszegekhez képest is nagyobbak a különbségek. Vecsésnek – a teleülés ebben a kategóriában is a legjobban teljesít –  17-szer nagyobb bevételei vannak, mint a legkisebb önkormányzatnak, azaz Ecsernek, azonban még a Vecséstől alig kisebb Gyömrőtől is 8-9-szer nagyobb saját adóbevételt produkál.

Gyál és Vecsés más súlycsoportban játszik ipar szempontjából

A közhatalmi bevételek különbségét nagymértékben az iparűzési adó (IPA) aránya befolyásolja. Magyarul: minél több vállalkozás működik egy településen, annál nagyobb az esélye arra, hogy a saját lábán is stabilabban tudjon állni.

Talán nem meglepő, de iparűzési adóbevételek szempontjából is a térség két éllovasa, Vecsés és Gyál teljesít a legjobban. A legkisebbek és a legnagyobbak között itt is tízszeres különbség tapasztalható.

 

Sajnos elkerülhetetlen, hogy az önkormányzatok ne módosítsák – többször is – a most elfogadott költségvetésüket az év során, ennek ellenére nagyságrendbeli változás nem várható.

Az iparosodás időszakában jól sáfárkodó önkormányzatok tehát láthatóan jobban jártak, a kisebbek számára kitörési lehetőséget néhány jó pályázat elnyerése jelenthet. Más kérdés, hogy mekkora esélye lesz erre egy közép-magyarországi településnek az előttünk álló uniós pénzügyi ciklusban.