A Levegő Munkacsoport szerint népbetegségnek számít hazánkban a kerti hulladékok és az avar égetése, illetve a vegyes hulladék eltüzelése a kazánban. A környezetvédők kijelentése csöppet sem alaptalan. Külföldi szakértők a magyarországihoz hasonló mértékű légszennyezést a harmadik világban sem tapasztaltak. 

A tavaszi időjárással a kertek növényzete is életre kelt, amivel ismét napirendre kerül az a régi kérdés, hogy az elhullott, illetve levágott zöldhulladékkal mit érdemes kezdeni. Rendszerint három lehetőség adott a lakosság számára:

  • a zöldhulladék központilag szervezett elszállítása,
  • a komposztálás,
  • valamint az égetés.

Kétségtelen, hogy rövid távon ez utóbbi a legegyszerűbb és a legolcsóbb, hosszútávon viszont egyértelműen a legkárosabb és legdrágább.

Magyarország élen jár a füstölésben

Amikor egy dokumentumfilmet nézünk, vagy egy környezetvédelemmel kapcsolatos cikket olvasunk rendre a füstölgő gyárak képe jelenik meg előttünk, mint a légyszennyezés legnagyobb felelősei. Azonban a közhiedelemmel ellentétben ma már nem az ipar felelős leginkább az életünket biztosító levegő szennyezettségéért, hanem a lakossági füstölés.

A jelenséget a Levegő Munkacsoport mérései is alátámasztják, adataik szerint a téli időszakban sok vidéki településeken nagyobb a légszennyezettség, mint Budapesten. A mért adatokon még a külföldi szakértők is meglepődtek, akik azt mondták, hogy a magyarországihoz hasonló mértékű légszennyezést a harmadik világban sem tapasztaltak.

Miért probléma az avarégetés?

Hazánkban még mindig népszerű a kerti hulladékok és az avar égetése, pedig a megoldásnak több káros hatása is van. Az értékes szerves-anyagból az égetés során hamu keletkezik, mely rombolja a talaj humuszkészletét. Emellett a levegő szennyezése hozzájárul a globális felmelegedéshez is. Az égetés során kibocsátott kormot a szél elviszi az Északi-sarkvidékre és a gleccserekre, ahol leülepszik, így a fehér jég és hó szürkévé válik, és sokkal inkább elnyeli a hőt. Az Északi-sarkvidék állandó jégtakarója mára már 94 százalékkal csökkent a 40 évvel ezelőttihez képest.

A kerti és a kazánban történő égetéseknek köszönhetően Magyarországon évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint. Egy másfél éve tartott nemzetközi konferencián szakemberek azt is elmondták, hogy a fentiek miatt a gyermekek életesélyeit átlagosan 6-18 hónappal csökkentheti a szennyezett levegő.

A probléma csöppet sem túlzó, egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével úgy szennyezzük a levegőt, mintha 250 autóbusz egyszerre közlekedne 24 órán keresztül, folyamatosan. Ezért érdemes mielőbb végig gondolni, hogy az ingyenesnek tűnő égetés milyen hosszútávú anyagi terheket ró majd ránk, vagy gyermekeinkre. Fizetni így is úgy is fogunk, már csak az a kérdés, hogy ezt mikorra időzítjük.

 

(Nyitófotó: www.delmagyar.hu)