Ezen a napon a keresztény egyházak Jézus feltámadására emlékeznek, világ- és országszerte istentiszteleteket tartanak.
Bár sokan tévesen a karácsonyt említik a kereszténység legnagyobb ünnepeként, azonban az egyház kezdetektől fogva a húsvétot tartja legfontosabb ünnepének. Nem véletlenül, hiszen a Biblia szerint Jézus Krisztus a nagypénteki keresztre feszítése után a harmadik napon, azaz vasárnap támadt fel, s tette ezzel teljessé földi küldetését. A keresztény hit szerint Jézus a halálával megváltotta minden ember bűnét, majd feltámadásával győzelmet aratott a halál felett.
Húsvéti szentelt étel (pászka) a görögkatolikusoknál (Forrás: Reflexx)
A húsvétot a világ számos pontján ünneplik. Rómában Húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri “urbi et orbi” áldás celebrálásakor.
Magyarországon is országszerte szentmiséket, istentiszteleteket tartanak, illetve a mai napon tartják a templomokban az ételszenteléseket. Az istentiszteletre letakart kosárral mennek a hívők, melyben többnyire kalács, tojás, sonka, hús és bor található. Ezeknek az ételeknek külön-külön szimbolikájuk van (pl.: a bor Jézus Krisztus vérét jelképezi), amelyeket aztán megszentelnek és az ünnepi asztalra tesznek, hogy közösen ünnepeljenek a hosszú böjt után.
Húsvét ünnepét a 325-ben megtartott niceai zsinat rendelete szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap tartjuk. Időpontja március 22. és április 25. közé eshet.
